Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a közelmúltban számos intézkedést jelentett be a főváros pénzügyi válságának kezelésére. Ezek a lépések elsősorban a város szűkülő költségvetési lehetőségeire és az állami elvonások növekedésére adott válaszul születtek.
A pénzügyi helyzet háttere
Az elmúlt években Budapest bevételei drasztikusan csökkentek, miközben a kiadások folyamatosan növekedtek. Ezt több tényező idézte elő, például:
- A koronavírus-járvány gazdasági hatásai,
- Az energiaárak emelkedése és az infláció,
- A kormányzat által bevezetett szolidaritási hozzájárulás növelése és az iparűzési adó megfelezése, ami különösen sújtotta a fővárosi költségvetést [7][9].
Bejelentett intézkedések
A 2024-es költségvetés kialakítása során Karácsony Gergely szigorú megszorításokra kényszerül. A tervezett intézkedések között szerepel:
-
Béremelések visszafogása – a fővárosi intézmények és dolgozók számára tervezett béremelések elmaradhatnak [9].
-
Közszolgáltatások csökkentése – a BKV finanszírozásának problémái miatt akár a közlekedés részleges leállása is fenyeget [9][10].
-
Költségcsökkentés a működésben – a főpolgármester szavai szerint „feszes költségvetési gazdálkodás” lesz szükséges, mivel Budapest várhatóan 50 milliárd forintos mínusszal szembesül a következő évben [7][8].
Politikai háttér és viták
Karácsony szerint a kormány „padláskisöprő” politikát folytat az önkormányzatokkal szemben, mivel a központi támogatások reálértéke csökken, miközben az elvonások nőnek [8][10]. A főváros vezetése pert indított a kormányzati elvonások ellen, azonban a helyzet továbbra is feszült maradt.
Összességében a fővárosi megszorítások a kormányzati intézkedések és a gazdasági nehézségek összetett hatásainak következményei. Az intézkedések célja, hogy a város működőképességét a lehetőségekhez képest fenntartsák, miközben jelentős forrásvesztéssel küzdenek [7][9].
